Életrajz

Ökrös Csaba 1960. június 17-én született Szolnokon.

Az általános iskolát ének-zene szakon kezdte el Jászberényben, kilenc éves korában kezdett hegedülni. A népzenével 1976 óta foglalkozik, akkor kezdte a hangszeres népzene gyűjtését is Kallós Zoltán segítségével és irányításával Erdélyben. Ugyanebben az évben került a sátoraljaújhelyi Hegyalja Néptáncegyüttes zenekarába, ahol tapasztalt zenészektől leshette el a zenekarvezetés fortélyát.

Az érettségi után felvételt nyert ez egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola ének-zene - történelem szakára. Másfél év tanulmányok után azonban a bostoni MIT Egyetemre hívták hegedű és a magyar népzene oktatására. Két nyarat töltött ott, de hazajövetele után a főiskolát már nem folytatta, mert a Bartók Néptáncegyüttesbe hívták prímásnak, ahol tíz évet töltött. Közben Tímár Sándor, az Állami Népi Együttes akkori vezetője is felkérte, hogy vegyen részt az együttes munkájában és ezt örömmel elfogadta. Négy évet muzsikált az együttessel.

Az 1986-ban, Zsuráfszki Zoltán által megalapított Kodály Kamara Táncegyüttes alapító tagja és az együttes megszűnéséig állandó zenésze és zenei szerkesztője volt.

Szintén 1986-ban megalapította az Ökrös Együttest Molnár Miklós (hegedű) és Kelemen László (brácsa) zenésztársaival. 1990-ben csatlakozott hozzájuk Mester László (brácsa) és Doór Róbert (bőgő). Tizenhét éven keresztül népszerűsítették a magyar népzenét koncertekkel és tanítással, itthon és külföldön egyaránt.

Legjelentősebb fellépéseik:

• 1998. Brooklyni Szimfónikus Zenekarral és a Miaimi Szimfónikus Zenekarral,
• 1999. a Philadelphiai Szimfónikus Zenekarral,
• 2001. Theatre de Ville, Párizs, és a Texasi Szimfónikusok,
• 2002. Oregoni Szimfónikus Zenekarral.

Az Ökrös Együttesnek hat saját lemeze jelent meg, kettő közös lemez Kallós Zoltánnal, egy közös lemez Fodor Sándor Neti kalotaszegi prímással, de sok más neves népzenésszel, énekessel muzsikáltak együtt (Berecz András, Sebestyén Márta, Szalóki Ági, Herczku Ágnes). Balogh Kálmán citeraművész 10 évig volt állandó vendégük, egyik lemezén és számos más népzenei lemezeken is közreműködtek.

Ökrös Csaba szeret a zene más rétegeibe is bepillantani, így született 2003-ban egy közös lemez Kecskés Kobza Vajkkal, "Őstánc" címen, melyen XVI-XVIII. századi hangszeres magyar tánczene hallható.

2004 és 2007 között a Honvéd Művészegyüttes Hegedős Zenekarának hegedűse volt. Ezalatt az idő alatt több műsor zenéjét állította össze és a 2004-ben megjelent "Hej, kurucok csillaga" című lemez anyagát is teljes egészében ő szerkesztette. A hallható anyag népzenei és XVIII. századi írott zenei forrásokra épül (Kájoni Kódex anyaga).

2005 nyarán mutatták be a pilisszántói Szikla Színházban, Wass Albert : "Elvásik a veres csillag" című színdarabját Csabai János rendezésében, melyben zeneszerzőként is bemutatkozhatott a közönség előtt. Azóta is ír hasonló zenét, 2007. augusztusában volt a bemutatója egy háromfelvonásos táncjátéknak Hany Istók címmel, melyet Csorna város megrendelésére írt.

Nagy segítséget és bíztatást kapott Rossa László zeneszerzőtől a komponoláshoz, ami azóta egyre nagyobb szerepet tölt be az életében.

2008. februárjában a 39. Magyar Filmszemle keretén belül mutatták be Vitézy László dokumentarista filmjét "A Hortobágy legendája" címmel, melynek zenéjét írta, szerkesztette és hegedű szólamát játszotta.

2009. áprilisában volt a bemutatója a Honvéd Táncszínház: A Tánczmester című új darabjának, melynek zenéjét szerkesztette és írta.

2010. tavaszán mutatta be a Duna Művészegyüttes Barocco Rustico című darabját, mely két síkon játszódik. A színpadon egyrészt az olasz barokk, másrészt a magyar parasztbarokk világa elevenedik meg. Az előzőt Vivaldi: Négy évszak című zenéje fémjelzi, és a két, látszólag ellentétes világ zenei összekötését XVIII. századi forrásokra és magyar népzenei forrásokra támaszkodva Ökrös Csaba zenéje oldotta meg.

2011. Karácsonyán volt a bemutatója Mórics Zsigmond: Égi madár című regénye tévéfilmváltozatának (Rendezte: Vitézy László), melynek zenéjét írta és szerkesztette.

Pedagógiai munkássága itthon 1989-ben indult az Óbudai Népzenei Iskolában, ahol tíz évig tanított, majd a szentendrei Vujucsics Tihamér Zeneiskolában négy évig, ezzel párhuzamosan a szigetmonostori Zöld Sziget iskolában két évig oktatott hegedűt a 6-18 éves korosztálynak.
2007-től indult el hazánkban először a népzene egyetemi szintű oktatása a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékén, melynek vonós tanszékére Ökrös Csaba is felvételt nyert. 2010-ban megkapta a Bachelor's fokozatot, jelenleg a Master I. éves hallgatója. Egyben - rektori engedéllyel - 2010. szeptemberétől a Népzene Tanszék hegedűtanára is, ahol többek között olyan kiváló, a zenetudományban, zeneművészetben, zenepedagógiában elismert szakemberek kollégája lett, mint Richter Pál, Pávai István, Ferenczy Ilona, Tari Lujza, Sebő Ferenc, Halmos Béla, Jánosi András, Juhász Zoltán, Eredics Gábor, Balogh Kálmán, Árendás Péter, Csávás Attila, Doór Róbert.

2011-ben felvette az egyetem klasszikus tanszékén a barokk hegedű szakot, tanára Dr. Kertész István volt.

2011. áprilisában a finnországi Sibelius Egyetemtől kapott meghívást mint zeneszerző és előadó. A magyar népzene széles repertoárjából választott darabok, valamint Kodály és Bartók szerzeményei mellett általa írt komolyzene darabok is megszólaltak. A Focus on Folk című koncertet Hollókői Huba szervezte és a kamarazenekar finn és magyar zenészekből állt.

 

• 1981-ben a Népművészet Ifjú Mestere címet,
• 2000-ben a Magyar Művészetért díjat kapta meg.
• 2007-ben, a Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója alkalmából alapított Kodály-díjban részesült, melynek átadó ünnepségén, az erre az alkalomra komponált műve szólalt meg olyan mesterek előtt, mint Szokolay Sándor vagy Szőnyi Erzsébet.
• 2008-ban Szentendre városától, kortárs mű komponálásáért zeneszerzői díjban részesült.