ÉLETRAJZ
Ökrös Csaba 1960. június 17-én született Szolnokon.
Az általános iskolát ének-zene szakon kezdte el Jászberényben, kilenc éves korában kezdett hegedülni.
A népzenével 1976 óta foglalkozik, akkor kezdte a hangszeres népzene gyűjtését is Kallós Zoltán segítségével és irányításával Erdélyben.
Az érettségi után felvételt nyert ez egri Ho Si Minh tanárképző Főiskola ének-zene – történelem szakára. Másfél év tanulmányok után azonban a bostoni MIT Egyetemre hívták hegedű és a magyar népzene oktatására. Két szemesztert töltött ott, de hazajövetele után a főiskolát már nem folytatta, mert Tímár Sándor, az Állami Népi Együttes akkori vezetője prímásnak hívta az együttesbe és ezt örömmel elfogadta. Az itt eltöltött négy év után az Óbudai Népzenei Iskolában tanított hegedűt tíz évig.
Közben, 1986-ban megalapította az Ökrös Együttest. Zenésztársaival (Molnár Miklós – hegedű, Mester László – brácsa, Kelemen László – brácsa, Doór Róbert – bőgő) tizenhét éven keresztül népszerűsítették a magyar népzenét itthon és külföldön egyaránt.
Legjelentősebb fellépéseiK: 1998. Brooklyni Szimfónikus Zenekarral és a Miaimi Szimfónikus Zenekarral, 1999. a Philadelphiai Szimfónikus Zenekarral, 2001. Theatre de Ville, Párizs, és a Texasi Szimfónikusok, 2002. Oregoni Szimfónikus Zenekarral.
Az Ökrös Együttesnek hat saját lemeze jelent meg, kettő közös lemez Kallós Zoltánnal, egy közös lemez Fodor Sándor Neti kalotaszegi prímással és számos más népzenei lemezeken is közreműködtek.
Ökrös Csaba szeret a zene más rétegeibe is bepillantani, így született 2003-ban egy közös lemez Kecskés Kobza Vajkkal, „Őstánc” címen, melyben az ősi magyar népzene keleties hangzása tárul fel.
2004 és 2007 között a Honvéd Művészegyüttes Hegedős Zenekarának prímása volt. Ezalatt az idő alatt több műsor zenéjét állította össze és a 2004-ben megjelent „Hej, kurucok csillaga…” című lemez anyagát is teljes egészében ő szerkesztette, melynek zenéje a XVII. és XVIII. század írott forrásaira épül (pld. Kájoni Kódex).
2006-ban, a Bartók év kapcsán, a Honvéd Művészegyüttes „Bartók” előadásában, valamint Foltyn Jolán-Kiss Ferenc: „Szerelemajtók” (Tisztelgés Bartók Béla előtt) című műsorában mint zenei szerkesztő és mint prímás egyaránt komoly feladatokat kapott.
2005. nyarán mutatták be a pilisszántói Szikla Színházban, Wass Albert : „Elvásik a veres csillag” című színdarabját Csabai János rendezésében, melyben színpadi zeneszerzőként is bemutatkozhatott a közönség előtt. Azóta is ír hasonló zenét, 2007. augusztusában volt a bemutatója egy háromfelvonásos táncjátéknak, melyet Csorna város megrendelésére írt, legutóbb pedig, 2008. februárjában a 39. Magyar Filmszemle keretén belül mutatták be Vitézy László dokumentarista filmjét „A Hortobágy legendája” címmel, melynek zenéjét írta, szerkesztette és hegedű szólamát játszotta.
2009. áprilisában volt a bemutatója a Honvéd Táncszínház: A Tánczmester című új darabjának, melynek zenéjét szerkesztette és írta.
Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének óraadó hegedűtanára és a
Az aktuális bemutatókról, programokról a KONCERTEK menüpont alatt olvashat.
1981-ben a Népművészet Ifjú Mestere címet, 2000-ben a Magyar Művészetért díjat kapta meg.
2007-ben, a Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója alkalmából alapított Kodály-díjban részesült, melynek átadó ünnepségén, az erre az alkalomra komponált műve szólalt meg olyan mesterek előtt, mint Szokolay Sándor vagy Szőnyi Erzsébet.